Az NGN-re történő evolúciót a gyakran használt "hálózati konvergencia" kifejezéssel illetik, amely magába foglalja a hang- és az adathálózatok egyetlen hálózatba történő migrációjához szükséges technológiákat és architektúrákat. Gyakorlatilag a kifejezés az áramkörkapcsoláson alapuló hanghálózat és a csomagkapcsoláson alapuló adathálózat átállását jelenti egyetlen csomagkapcsolt hálózatra, mely támogatja a hang- és az adat protokollokat is.
Az ITU-T szerint, az NGN nem más, mint egy csomagokra épülő hálózat, amely a telekommunikációs szolgáltatásokat funkciójuktól és átviteli technológiájuktól függetlenül szolgáltatja. Ennek segítségével a felhasználók korlátlanul hozzáférhetnek különböző szolgáltatásokhoz, széles sávban és jó minőségben.
Három nagy strukturális változást igényel az NGN:
- A meglévő, különböző szolgáltatásokat ellátó hálózatokat egyetlen maghálózattá kell kiépíteni (leginkább Ethernet/IP alapra). Ez magába foglalja a hangszolgáltatók átállását a kapcsolóüzemű PSTN architektúráról a VoIP-ra, valamint a hagyományos X.25 vagy Frame Relay szolgáltatások átállását az IPVPN-re.
- A vezetékes hálózatokban le kell mondani a DSLAM (Digital Subscriber Line Access Multiplexer) portról, ugyanis nem kell azt többé leválasztani áramkörkapcsolásos feldolgozásra.
- El kell választani a hálózat szállítási részét a szolgáltatásoktól (amik a szállítás végpontjain vannak). Ez azt jelenti, hogy az új szolgáltatás bevitelekor nem kell törődni az OSI modell szállítási szintjével.
A fix-mobil konvergencia az NGN háromréteges arhitektúráját képviseli az ETSI (European Telecommunications Standards Institute) és a 3GPP (3rd Generation Partnership Project) szabványainak megfelelve, amely az IMS-en (IP Multimedia Subsystem) történő kommunikáción alapszik.
A TDM rendszerről való lemondás és átállás az IP rendszerre, a következők miatt szükséges:
- A TDM hálózatok növekedésükkel egyre bonyolultabbá válnak és az új szolgáltatások bevezetése túl sokáig tart. Az IP rendszer mindennek az ellenkezőjét kínálja.
- Kisebb lesz a fenntartási költség (OPEX - Operational Expense), megváltoznak a karbantartási és fejlesztési műveletek, központosodik a felügyelet és az irányítás.
- Skálázhatóság (egyszerű menedzsment) és egyszerű számlázás
- Jobb QoS és megbízhatóság, nagyobb rugalmasság, jobb teljesítmény.
- Széles körben való elterjedés a hálózat alaptulajdonságának köszönhetően, bárhol és bármikor, folyamatosan elérhető.
- Az információ tartalma védve lehet a szerzői jog által és a feltételes hozzáférési lehetőséggel
- A hálózat optimizálhatósága a szolgáltatások közös infrastruktúrája által, csomópontok számának csökkentése, kommutációs műveletek csökkentése.
- Interoperabilitás, más forrásokból származó berendezések kezelhetősége
- Többszörös hozzáférésű hálózatok, legyen az fix vagy mobil, rézenvezetéken vagy üvegszálon
- A telefonos és az internetes szolgáltatások kombinálhatósága (az áramkörkapcsolásos és a IP szolgáltatások összemosása)
- Az NGN termináljai "intelligensek", ami egyszerűvé teszi a szolgáltatások telepítését.
- Az erőforrások hatékonyabb felhasználása - ami tipikus előnye a csomagkapcsolásnak az áramkörkapcsolással szemben.
- Az IP-t mint szállítási protokollt használva lehetőség adódik a hang, adat és kép továbbítására ugyanazon az infrastruktúrán.
- A TriplePlay (hang, kép, adat) megvalósítása egyetlen platformon megemeli a felhasználóktól származó átlagjövedelmet.
A valósidejű szolgáltatások (hang és kép) bevezetése először az áramkörkapcsolású ISDN (Integrated Service Digital Network) hálózat révén történt, amely a PSTN infrastruktúrát használta. Az ISDN biztosította az áramkörkapcsolást és az összesített hang-, kép- és adatfolyam digitális átvitelét. Majd új protokollok bevezetésével (DSS - Digital Subscriber Signaling és SS7 - Signaling System 7) új szolgáltatások láttak napvilágot. A jelenlegi hálózatok még mindig külön struktúrákra épülnek, szolgáltatástól függően.
Visszatekintés
A PSTN, mely az ISDN irányában fejlődött, nagy költségekkel járt, szilárd architektúrája nem volt ideális a rövid időtartamú, változó, többpontos vagy kapcsolatmentes kommunikációra. Egyre ritkábban használták, mert a kapcsolat teljes időtartamára fix sávszélességet foglalt le. Az első csomagkapcsoláson alapuló adatszolgáltatók best effort típusú szolgáltatást nyújtottak, ahol a csomagok kiküldése a kapcsolat megvalósítása nélkül is megtörténhetett, és ezek irányítása a célállomás címe alapján történt. Ez természetesen nem garantálta sem az érkezési időt, sem azt, hogy egyáltalán eljutnak-e a célig a csomagok. Később, a virtuális áramkörök révén megjelent a valósidejű csomagkapcsolt kommunikáció, mely a kapcsolat-orientált szolgáltatásokból származott. Ebben az irányban fejlődött az ATM és a Frame Relay technológia is, melyeknél folyamatos vagy virtuális áramkörök kapcsolgattak a csomagkapcsolásos hálózatban, ami így előírta a terminálok közötti kapcsolat létrehozását az átvitelt megelőzően.
Az átállás technológiája
Az IP technológia integrálja az NGN a kommunikációs szolgáltatásokat egy közös szállítási struktúrát használva, melyhez a különböző szolgáltatások hálózatai csatlakoznak. Az IP technológia kétféleképpen használható:
- Publikus internetként, mely több gerinchálózatból áll, hogy a felhasználók könnyen hozzáférhessenek a szolgáltatásokhoz az internetszolgáltatón keresztül.
- Irányított IP hálózatokként, melyek jobban vigyázzák a hozzáférhetőséget, a biztonságot, a minőséget és a kommunikáció adóztatását.
Az ITU-T az ENUM (E.164 Number Mapping) szolgáltatás szabványosításával foglalkozik, amit a DNS használ fel, hogy a telefonszámmal azonosított személlyel való kommunikációhoz egy listát is szolgáltasson az elérhető címekkel. Az ENUM szolgáltatást igénybe veheti az ügyfél vagy a szolgáltató is, hogy megkönnyítse az adatfolyam átirányítását az áramkörkapcsolásos hálózatokból az IP hálózatokba.
A PSTN/ISDN migrációja az NGN-re
A XX. század végétől számító technológiai fejlődés és a jelenlegi gazdasági környezet egyaránt arra készteti a telekommunikációs szolgáltatókat, hogy álljanak át régi hálózataikról az újgenerációs hálózatokra, ami által új szolgáltatásokat vezethetnek be, megtartván jelenlegi klienseiket és közben újjakat vonzhatnak köreikbe. Az átállás fokozanonként kell történjen, hirtelen változások nélkül, azaz olyan interfészekre van szükség, amelyek nem zavarják a jelenlegi szolgáltatásokat, de biztosítják az új szolgáltatások alapjait.
A hangfolyam legnagyobb része a PSTN hálózaton közlekedik és az LE (Local Exchange) valamint TE (Trunk Exhcange) által van vezérelve, a jelzéseket pedig az SS7 dolgozza fel. Ezek internetre való csatlakozása az ISDN keskenysávú szolgáltatásai révén történik dial-up alapon, vagy széles sávon (ADSL alapon), ahol a hang külön szolgáltatásnak számít.
A jelenelegi PSTN/ISDN hálózatokban az előfizetők egy telefonközponthoz kapcsolódnak (LE), akár közvetlenül (rézvezetéken), akár egyéb távközlésű készülékeken keresztül (RSU - Remote Subscriber Unit, RLU - Remote Line Unit vagy AN - Access Network). A jelzések, melyek kifejezetten a telefonközpont és egy RLU/RSU közötti kapcsolatra jellemzőek mind egyediek, ezért a távközlésű készülék nem tud más telefonos központtal közvetlen összekapcsolódni. Természetesen vannak olyan készülékek, melyek rendelkeznek a V5.2-es interfésszel, ezek rá tudnak kapcsolódni más központokra is. Az NGN ezzel szemben lehetőséget nyújt mindenféle terminál használatára, a fix telefontól elkezdve az IP telefonon és számítógépen át a mobiltelefonig. A kommunikáció lehet kétoldalú (hagyományos) és többoldalú is (hang- vagy videókonferenciák). A szabványosított, nyílt interfészek (mint az API - Application Programming Interface) biztosítják az összekapcsolódást az NGN-en belül vagy azon kívül. A Softwich felel a jelzésekért, a hívások felügyeletéért és a folyamok irányításáért. Közreműködik az alkalmazásszerverekkel olyan szolgáltatások érdekében, amik nem közvetlenül tőle származnak. A migrációs fázisok a megtakarítási politikától és a szolgáltatók stratégiáitól függnek.
A tranzitállomások (TE - Trunk Exchange) migrációja
Mivel a telefonhálózat sokféle központtal fel van szerelve sokféle interfészre van szükség. Ezeket a találkozási pontokat általában törzseknek vagy csomópontoknak nevezik. Feladatuk, hogy kapcsolatot teremtsenek a helyi és a tranzitkapcsolók között, valamint az egymástól távol eső tranzitállomások között. Ezen kapcsolatok létrehozását, felügyeletét és felszabadítását a jelzőrendszer biztosítja (SS - Signaling System). A tranzitállomásokat közvetleül is helyettesítheti az interfész. Ilyen a Softswitch, TMG (Trunk Media Gateway) és SG (Signaling Gateway). A helyi kapcsolókból jövő törzsek egy része a TMG és az SG fele irányul, a többi pedig megtartja a TDM kapcsolatot a TE-n keresztül:
Ezen az ábrán a Softswitch látja el az összes tranzitfeladatot, valamint elemzi a folyamok útválasztásait. Rengeteg féle VoIP készülékkel képes kommunikálni és rengeteg féle protokollt támogat (SIP, H323, RTP/RTCP, T38, RADIUSSS7, SNMP, EuroISDN, SIGTRAN, stb). A TMG-vel a H.248 protokollon kommunikál, ahol a TMG nem más mint a PSTN és IP folyamok közti interfész, ő végzi az áramkör-csomag és csomag-áramkör átalakításokat, a visszhang kiküszöbölését, stb.
Az NGN felé migráló jelzési funkciók már az SG interfészt használják. A hálózat megbízhatósága és a robusztussága a következőktől függ:
- az úticél telítettsége
- a célállomás maximális hívásainak száma
- ASR (Answer Seizure Rate)/ACD(Automatic Call Distribution)
- a cél prioritásától függő útválasztás
- nap/óra alapú LCR
A Softswitch-ek számos egyéb lehetőséget is nyújtanak a 4-es osztályú folyam felvételi szintjén:
- a CDR-eket (Call Detail Record) el lehet menteni CSV, PostgreSQL, MySQL fájlokba vagy továbbítani lehet egy RADIUS szerverhez.
- Hosted Softswitch alkalmazások
- ACL (Agent Communication Language), IP alapon
- fejlett hívási statisztikák: ASR, ACD (Average Call Duration), CFR (Call Failure Rate), NER (Network Error Rate).
A telepítést és az átvételi vizsgálatokat követően a hanginterfészek és a jelzési összeköttetések a jelenlegi kapcsolókból átválthatnak a TMG-re és az SG-re. A hálózat teljesítményét ezután folyamatosan ügyelni kell az esetleges inkompatibilitások elkerülésére. Ez lenne az első fázis, amikor a TMG és az SG kb 80%-ra telítődik. A TDM technológia tranzitállomásai (TE) továbbra is működnek, de kisebb adatforgalommal van dolguk.
A helyi telefonközpontok feladata, hogy kapcsolatot biztosítsanak telefonos vonalak között, amik lehetnek előfizetői vonalak vagy csomópontok (interfészek). A kapcsolat szempontjából egy hívás lehet helyi (hálózaton belüli), kimenő (helyi vonal összekapcsolása egy külső központtal), bejövő (külső központ összekapcsolása egy helyi vonallal) vagy tranzit (két központ összekapcsolása) hívás is.
Az NGN felé migráló jelzési funkciók már az SG interfészt használják. A hálózat megbízhatósága és a robusztussága a következőktől függ:
- az úticél telítettsége
- a célállomás maximális hívásainak száma
- ASR (Answer Seizure Rate)/ACD(Automatic Call Distribution)
- a cél prioritásától függő útválasztás
- nap/óra alapú LCR
A Softswitch-ek számos egyéb lehetőséget is nyújtanak a 4-es osztályú folyam felvételi szintjén:
- a CDR-eket (Call Detail Record) el lehet menteni CSV, PostgreSQL, MySQL fájlokba vagy továbbítani lehet egy RADIUS szerverhez.
- Hosted Softswitch alkalmazások
- ACL (Agent Communication Language), IP alapon
- fejlett hívási statisztikák: ASR, ACD (Average Call Duration), CFR (Call Failure Rate), NER (Network Error Rate).
A telepítést és az átvételi vizsgálatokat követően a hanginterfészek és a jelzési összeköttetések a jelenlegi kapcsolókból átválthatnak a TMG-re és az SG-re. A hálózat teljesítményét ezután folyamatosan ügyelni kell az esetleges inkompatibilitások elkerülésére. Ez lenne az első fázis, amikor a TMG és az SG kb 80%-ra telítődik. A TDM technológia tranzitállomásai (TE) továbbra is működnek, de kisebb adatforgalommal van dolguk.
A helyi kapcsolóállomások (LE - Local Exchange) migrációja
A helyi telefonközpontok feladata, hogy kapcsolatot biztosítsanak telefonos vonalak között, amik lehetnek előfizetői vonalak vagy csomópontok (interfészek). A kapcsolat szempontjából egy hívás lehet helyi (hálózaton belüli), kimenő (helyi vonal összekapcsolása egy külső központtal), bejövő (külső központ összekapcsolása egy helyi vonallal) vagy tranzit (két központ összekapcsolása) hívás is.
Egy helyi kapcsolóközpontnak nyilván jóval több előfizetői vonala van mint csomópontja, hogy minél hatékonyabban ki legyenek használva az erőforrások. A csomópontokon nagyobb adatfolyam folyhat (0.7-0.8E) mint egy előfizetői vonalon (0.05-0.25E).
A csomópontok és az előfizetői vonalak más-más jelzéseket használnak: a telefonközpont és az előfizetői vonal közötti jelzéseket az előfizető és a rendszer is értelmezheti (hívott szám, terminál állapot), míg a telefonközpontok közötti jelzéseket csak a rendszer értelmezheti.
Ebben a fázisban, a helyi kapcsolóállomások a Softswitch-el és az Access Gateway-ekkel helyettesíthetők, melyek ugyanazokat a feladatokat teljesítik. A helyi szolgáltatások protokolljaival ellátott Softswitch közös irányítóként működhet a kliens szintű szolgáltatásoknál (5. osztályú alkalmazások). A helyi Gateway (LAG - Local Access Gateway) sok hagyományos hozzáférést tesz lehetővé (PSTN, ISDN, V5.2, xDSL) hozzákapcsolván a klienseket a maghálózathoz.
A LAG-ot különböző 5. osztályú alkalmazásokra lehet konfigurálni, a topológiától, az összetettségtől és az alkalmazás típusától függően.
Az IN (Intelligent Network) szolgáltatásainál továbbra is lehet az STP-t és az SCP-t használni az SG-vel és a Softswitch-el párhuzamosan.
Az SG-t is be lehet állítani, hogy STP-ként üzemeljen, biztosítva az útválasztást és a kapcsolódást.
A PSTN-ről az NGN-re való migráció során a terminálokon lévő szolgáltatások is meg kell maradjanak. Két PSTN, mely az NGN tranzíción keresztül kapcsolódik egymáshoz, transzparens szolgáltatásokat nyújt. A jelenlegi funkciók (távszavazás, hordozhatóság, kártyás hívások, VPN, stb), melyeket az IN biztosít, az SCP-n keresztül állnak rendelkezésünkre, melyeket az SCP-vel közreműködő Softwsitch biztosíthat, az SG-n (Signaling Gateway) keresztül az INAP (IN Application Protocol) protokollt használva. A közeljövőben, miután az NGN minden hálózati funkciót elsajátított, az új IN-ek és az új alkalmazások az AS-eken (Application Servers) fognak futni, melyekhez a Softswitch fér majd hozzá a SIP (Session Initiation Protocol) segítségével.
Néhány Centrex alkalmazás az 5. osztályú hálózatok szintjén:
Az IN (Intelligent Network) szolgáltatásainál továbbra is lehet az STP-t és az SCP-t használni az SG-vel és a Softswitch-el párhuzamosan.
A PSTN-ről az NGN-re való migráció során a terminálokon lévő szolgáltatások is meg kell maradjanak. Két PSTN, mely az NGN tranzíción keresztül kapcsolódik egymáshoz, transzparens szolgáltatásokat nyújt. A jelenlegi funkciók (távszavazás, hordozhatóság, kártyás hívások, VPN, stb), melyeket az IN biztosít, az SCP-n keresztül állnak rendelkezésünkre, melyeket az SCP-vel közreműködő Softwsitch biztosíthat, az SG-n (Signaling Gateway) keresztül az INAP (IN Application Protocol) protokollt használva. A közeljövőben, miután az NGN minden hálózati funkciót elsajátított, az új IN-ek és az új alkalmazások az AS-eken (Application Servers) fognak futni, melyekhez a Softswitch fér majd hozzá a SIP (Session Initiation Protocol) segítségével.
Néhány Centrex alkalmazás az 5. osztályú hálózatok szintjén:
- CallForward, CallPickup, CallHunting, CallForking, CallWaiting, CallHold/Retrieve, Callback, Wake-up, CLIP/CLIR, stb.
- Több álnév hozzárendelhető egy felhasználóhoz
- Fejlett ACL
- VoiceMail és VoiceMail 2 Email
- Centrex csoportok és alcsoportok
- SIP/RTP NAT Traversal
- Webcímtár minden felhasználónak
- Click2Dial
- E911 és Lawful Intercept
- Fax2Email
- E-payment (Prepaid és Billing féle)
- PIN és ANI kód szerinti azonosítás
- Play credit & Play time
- PDF-ben generált In-Voice
- Többféle adózás: cél és folyammennyiség függvényében. Változtatható adózási intervallumok.
- Az adatfolyam korlátózása
Az xDSL elérése az NGN-ben
A PSTN hálózatokban az előfizetők az analóg POTS (Plain Old Telephone Services) interfészen, az ISDN interfészen, a V5.2-n vagy az E1-en keresztül kapcsolódnak a helyi kapcsolóközponthoz. Az xDSL modemet használva lehetőség nyílik a keskeny (hang) és a széles (Internet) sávhoz való egyidejű hozzáféréshez a hálózaton belül. A DSLAM készülék (Digital Subscriber Line Access Multiplexer) a helyi telefonközpontokban használatos, a két sáv (keskeny és széles) elválasztására.
Az ADSL (Asymetric DSL) technológia a fix hálózatokban elterjedt, ahol elérheti a 20Mbps letöltési és az 1Mbps feltöltési sebességet. Az xDSL interfészt az NGN továbbra is használja a klasszikus terminálok összekötésére; a DSLAM-ot használva viszont a felhasználók hozzáférhetnek a fejlettebb szolgáltatásokhoz is, mint például a VoD (Video on Demand), VoIP, BTV (Broadcast TV).
Az xDSL modemet a CPE helyettesítheti (Customer Premises Equipment), amivel közvetlenül lehet az NGN-re kapcsolódni. Az IP előfizetők az Ethernet over sDSL-en vagy üvegszálon kapcsolódhatnak az NGN-re.
Működési szempontból az NGN a sávszélességet is kell biztosítsa, ugyanis csak széles sávon lehetséges jó minőségű csomagkapcsolt hangátvitelt elérni. A maghálózat alapból széles sávú. A problémát a hozzáférési hálózat sávszélességének biztosítása jelenti, ugyanis ez a teljes hálózat legdrágább fele. A helyi hálózatok sávszélessége az xDSL-től függ.
A felhasználó székhelyén lévő CPE készülék állhat xDSL modemekből, telefonos készülékekből és más hang és kép szolgáltató interfészekből. Ez utóbbi kategóriába tartozik a Set-top Box is, amely segítségével az analóg televíziózást használók foghatják és dekódolhatják a digitális televízió (DTV) folyamait.
Az PBX elérése az NGN-ben
Az SMG (Signaling and Media Gateway) interfészként működik több E1 csomópont között, SS7-et vagy az ISDN-t használva más hálózatokból, hogy megvalósítsa a jelzőprotokollok közötti átalakításokat a VoIP hálózatban (H.323 vagy SIP). Ez a készülék akár a felhasználónál is lehet telepítve, hozzáférést biztosítván úgy a PSTN-hez mint a VoIP-hoz.
Az SMG-t IP-PBX beállításban is lehet használni, az olyan multinacionális cégek esetében, amelyek más országok fióktelepeivel szeretnének olcsóbban kommunikálni, valamint az olyan internetszolgáltatók esetében, amelyek olcsó nemzetközi teleonszolgáltatást szeretnének megvalósítani.
Az útválasztó algoritmus elemzi a távoli PBX-ből jövő és az E1-be beérkező hívást és a megfelelő helyre irányítja azokat. A cél lehet a publikus PSTN, helyi hívás esetén, vagy lehet az IP hálózat, távolsági hívás esetén.
Az SMG feladata az, hogy közvetlen kapcsolatot létesítsen egy E1 csomópont és az IP hálózat között, így az E1 hangcsatornái adatcsomagokká alakulnak és az interneten keresztül fix IP címek fele indulnak. Az E1 csomópont és a VoIP közötti kapcsolat kétirányú, tehát a tulsó oldalon lévő SMG ennek fordítottját végzi.
Egy PBX-IP újgenerációs kapcsolóközpont megvalósítását követően, a telefonok Ethernet vezetékeken működnek, tehát megmaradnak a jelenlegi vezetékek, miközben megmaradnak a digitális PBX-ek szolgáltatásai is (Call-Forwarding, Call-Transfer, Call-Park, Call-Pickup, Call-Back, Call-Wait, Do-Not-Disturb, Speed-dial, Boss/Secretary functions, Hunt groups, Incoming only, Music on Hold, Three Way Calling, Last Number Redial, IVR, Hotline, Direct line, CLIP, CLIR, Automatic Attendant, Alternate Number Ring, Voicemail, stb). Mindezek mellett a PBX-IP bővíti szolgáltatásait, mint például:
A PSTN hálózatokban az előfizetők az analóg POTS (Plain Old Telephone Services) interfészen, az ISDN interfészen, a V5.2-n vagy az E1-en keresztül kapcsolódnak a helyi kapcsolóközponthoz. Az xDSL modemet használva lehetőség nyílik a keskeny (hang) és a széles (Internet) sávhoz való egyidejű hozzáféréshez a hálózaton belül. A DSLAM készülék (Digital Subscriber Line Access Multiplexer) a helyi telefonközpontokban használatos, a két sáv (keskeny és széles) elválasztására.
Az xDSL modemet a CPE helyettesítheti (Customer Premises Equipment), amivel közvetlenül lehet az NGN-re kapcsolódni. Az IP előfizetők az Ethernet over sDSL-en vagy üvegszálon kapcsolódhatnak az NGN-re.
A felhasználó székhelyén lévő CPE készülék állhat xDSL modemekből, telefonos készülékekből és más hang és kép szolgáltató interfészekből. Ez utóbbi kategóriába tartozik a Set-top Box is, amely segítségével az analóg televíziózást használók foghatják és dekódolhatják a digitális televízió (DTV) folyamait.
Az PBX elérése az NGN-ben
Az SMG (Signaling and Media Gateway) interfészként működik több E1 csomópont között, SS7-et vagy az ISDN-t használva más hálózatokból, hogy megvalósítsa a jelzőprotokollok közötti átalakításokat a VoIP hálózatban (H.323 vagy SIP). Ez a készülék akár a felhasználónál is lehet telepítve, hozzáférést biztosítván úgy a PSTN-hez mint a VoIP-hoz.
Az SMG-t IP-PBX beállításban is lehet használni, az olyan multinacionális cégek esetében, amelyek más országok fióktelepeivel szeretnének olcsóbban kommunikálni, valamint az olyan internetszolgáltatók esetében, amelyek olcsó nemzetközi teleonszolgáltatást szeretnének megvalósítani.
Az útválasztó algoritmus elemzi a távoli PBX-ből jövő és az E1-be beérkező hívást és a megfelelő helyre irányítja azokat. A cél lehet a publikus PSTN, helyi hívás esetén, vagy lehet az IP hálózat, távolsági hívás esetén.
Az SMG feladata az, hogy közvetlen kapcsolatot létesítsen egy E1 csomópont és az IP hálózat között, így az E1 hangcsatornái adatcsomagokká alakulnak és az interneten keresztül fix IP címek fele indulnak. Az E1 csomópont és a VoIP közötti kapcsolat kétirányú, tehát a tulsó oldalon lévő SMG ennek fordítottját végzi.
Egy PBX-IP újgenerációs kapcsolóközpont megvalósítását követően, a telefonok Ethernet vezetékeken működnek, tehát megmaradnak a jelenlegi vezetékek, miközben megmaradnak a digitális PBX-ek szolgáltatásai is (Call-Forwarding, Call-Transfer, Call-Park, Call-Pickup, Call-Back, Call-Wait, Do-Not-Disturb, Speed-dial, Boss/Secretary functions, Hunt groups, Incoming only, Music on Hold, Three Way Calling, Last Number Redial, IVR, Hotline, Direct line, CLIP, CLIR, Automatic Attendant, Alternate Number Ring, Voicemail, stb). Mindezek mellett a PBX-IP bővíti szolgáltatásait, mint például:
- Unified Messaging - Voicemail, email és Fax beépítése
- Webes szolgáltatások: Webcímtár, Click2dial, Web adminisztráció
- Biztonsági és kódolási szolgáltatások
- Expansion to Enterprise branches
- Bárhová hordozhatóság - Home Ragistration
- Cégen belüli hordozhatóság - az előfizetőknek Wi-Fi telefonjuk lesz
- Messenger szolgáltatások
- Minden más jelenlegi szolgáltatás
A QoS biztosítása az új alkalmazásoknál
Az új szolgáltatások új IP terminálokat igényelnek, melyek a SIP segítségével kommunikálhatnak a Softswitch-el. A nagy sebesség miatt szükségszerűvé válik az FTTC (Fiber To The Curb) és az FTTH (Fiber To The Home) technológiák használata. A szolgáltatások átjárói (Gateway) a következőket kell teljesítsék:
Az új szolgáltatások új IP terminálokat igényelnek, melyek a SIP segítségével kommunikálhatnak a Softswitch-el. A nagy sebesség miatt szükségszerűvé válik az FTTC (Fiber To The Curb) és az FTTH (Fiber To The Home) technológiák használata. A szolgáltatások átjárói (Gateway) a következőket kell teljesítsék:
- A felhasználó közvetlenül csatlakozhat a Gateway-re
- A Gateway átfordítja az utasításokat
- Tűzfalként működik az internetről érkező IP csomagokkal szemben
- Korlátozhatja a felhasználó rendszerének hozzáférését az internetre, a kívánt biztonság érdekében.
A csomagkapcsolt hálózatok minőségének biztosítása a sávhozzáférés szabályozásába van beépítve, ahol a torlódások elkerülése érdekében szabályozni kell az adatforgalmat úgy, hogy a valósidejű alkalmazásoknak is eleget tegyen. A QoS-t nem igénylő alkalmazások a best-effor modellt követik, ahol nincs garantálva a csomagok megérkezése, de minden el van követve annak érdekében. Az időre kevésbbé érzékeny alkalmazások újra küldhetik a csomagokat, de a videó- és hang alkalmazásoknál fontos, hogy minél kisebb legyen a késés.
A QoS 4 fontos paraméterre figyel: késés, veszteség, jitter és sávszélesség. Minden szolgáltatásnak más QoS igényei vannak, ezért ezeket külön osztályokba lehet csoportosítani. Ezeket az igényeket az útválasztó protokolloknak is látniuk kell, hogy eldöntsék melyik folyam élvezzen elsőbbséget.
Figyelembe véve, hogy az NGN egy olyan csomagkapcsolt hálózat, amely képes széles sávon telekommunikációs szolgáltatásokat nyújtani garantált QoS-el, ahol a szolgáltatásoknak nincs közük az átviteli technológiákhoz, elmondhatjuk, hogy ez a hálózat korlátlan hozzáférést nyújthat bárkinek, bármilyen szolgáltatáshoz.
A legfontosabb szempont az NGN-nél, hogy külön van a hálózati szolgáltató és külön az alkalmazás szolgáltató. Tehát aki a szolgáltatást nyújtja, nem kell törődjön azzal, hogyan jut el a szolgáltatása az előfizetőhöz. A szolgáltatók legtöbbször mégis ragaszkodnak ahhoz, hogy a hozzáférést is ők irányítsák.
Az xDSL-es hozzáférés megmarad, de a DSLAM interfész leegyszerűsödik, mert nem kell majd elválassza az alacsony frekvenciákat az áramkörkapcsolásos telefonbeszélgetések részére.
A hozzáférési hálózatok sávszélességének kérdését az FTTH vagy FTTC technológiákkal, valamint a rézhálózatok tagoltságának növelésével lehet orvosolni. A jelenlegi rézhálózat hatalmas beruházást jelent (43%-a a teljes telekommunikációs beruházásoknak), melynek elhamarkodott kiiktatása hatalmas hiba lenne.
A legfontosabb szempont az NGN-nél, hogy külön van a hálózati szolgáltató és külön az alkalmazás szolgáltató. Tehát aki a szolgáltatást nyújtja, nem kell törődjön azzal, hogyan jut el a szolgáltatása az előfizetőhöz. A szolgáltatók legtöbbször mégis ragaszkodnak ahhoz, hogy a hozzáférést is ők irányítsák.
Az xDSL-es hozzáférés megmarad, de a DSLAM interfész leegyszerűsödik, mert nem kell majd elválassza az alacsony frekvenciákat az áramkörkapcsolásos telefonbeszélgetések részére.
A hozzáférési hálózatok sávszélességének kérdését az FTTH vagy FTTC technológiákkal, valamint a rézhálózatok tagoltságának növelésével lehet orvosolni. A jelenlegi rézhálózat hatalmas beruházást jelent (43%-a a teljes telekommunikációs beruházásoknak), melynek elhamarkodott kiiktatása hatalmas hiba lenne.
